2024. március 19. kedd. Ma József, Bánk, holnap Klaudia ünnepli a névnapját.

Történelmünk

Árpád-kori alapítású település. Neve először Babun (valószínűleg személynév) néven szerepel egy 1325-ös oklevélben. Kezdetben a királynék birtokolta diósgyőri vár uradalmához tartozott. Később többször elzálogosították. Tulajdonosa volt a Nyáry, Drugeth, Jászy és a Rákóczi család is. A 18. században mikor a diósgyőri uradalom újra a koronához került, Bábony ismét a kincstáré lett. A török uralom idején a hatvani szandzsák része volt. A hódoltság időszakában tért át a lakosok nagy része a református hitre. Bár iskolájuk 1600- tól működött, templom építésére csak II.József türelmi rendelete idején kerülhetett sor. Lakói a 20.század elejéig jellemzően a mezőgazdaságból éltek. Sokak szerint a völgyek szabdalta, sűrű erdővel borított dombos vidék volt az egyik fő oka annak, hogy az 1940-es évek végén, a nagy hadiipari-fejlesztések idején, itt kezdték el építeni az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV) elődjét, az „1040”-es vállalatot, amely eredetileg hadiüzem volt. Az iparfejlesztés következtében robbanásszerű fejlődés következett be: az újonnan érkező munkásoknak és mérnököknek városias jellegű lakótelepet építettek, amely így kulturálisan is elkülönült az régi bábonyiak lakóhelyétől, a falutól. A modern lakótelepek egységes tervezésének jegyében a lakóházakkal egyidőben iskola, óvoda, bölcsőde, és sportpályák is épültek.

Az 1980-as évek közepén, a község főút felé eső részén egy nagyobb területen telkeket parcelláztak ki, amin egyéni építkezések sorának eredményeként egy modern, családi házas rész épült fel, kellemes, elővárosias környezetet teremtve.


Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support